Bársony György szobrászművész regényes életútja Pécstől Ausztráliáig

Bársony György pécsi szobrászművész még a Képzőművészeti Főiskola szobrász tanulójaként készítette el az Assisi Szent Ferenc-szobrot, ami Pécsett, a Ferencesek templomával szemközt áll, és a pécsiek csak „Galambos kút” néven emlegetnek.

A főiskola után Németországban, a Müncheni Művészeti Akadémián tanult, itt élte át a második világháborút. A bombázások során az itt készített szobrai – az Akadémiával együtt – megsemmisültek. A háború után, megélhetést keresve, Ausztráliába emigrált, ahol kerámiaüzemet alapított. Munkái a különleges fekete kerámiák elegánsak és kifinomultak, de nagyon provokatívak voltak, és nagyon gyorsan népszerűvé váltak. Szobrászként is dolgozott. Ausztrália szerte híres munkája Sydney külvárosában, a Krisztust és Szent Margit Máriát ábrázoló kerámiamozaik-oltárképe, Merrylandsben.

Folyamatos kapcsolatban volt Magyarországon élő rokonaival, mert magyarsága fontos volt számára. A nyelvet nem is, de hazája szeretetét átörökítette gyermekeibe és unokáiba. Felesége, egyik lánya és két unokája is eljöttek Magyarországra, hogy végig járják a nagyapjuk által úgy szeretett helyszíneket. 2010 novemberében halt meg, 93 éves korában. Hamvai egy részét fiatalabb unokája 2019. júliusban hozta haza Pécsre. Soha nem mondta, hogy ezt akarja, de családja tudta, hogy ezt szeretné.

Volt egy álma: a holokauszt emlékére még Münchenben készített, és a második világháborúban a bombázás alatt megsemmisült Szent Sebestyén szobrának az újra mintázása. Súlyos betegsége miatt csak egy kis méretű plasztika készülhetett el. Az Ausztráliában készített fekete kerámiáira nem volt különösebben büszke, a
megélhetést látta bennük. Mégis, azt a művészeti kort, amelyben alkotott, Ausztráliában ma „Bársony-kor”-nak nevezik.