„Szóval, a kis zümi hibázott. Gyerek2 volt a szemtanú ebben az élet elleni erőszakkal kapcsolatos ügyben. A kis moly rosszul mérte fel, mekkora az a magasság, ahol még nincs veszélyben, és kihasználva ezt a malőrt, Max elkapta, és elfogyasztotta. Moly volt, moly nem volt… Én még nem ettem lepkét. Nekem kevés az aszpiktartalma.
Amúgy sok más itt nem történt, leszámítva, hogy eltévedtem a bevásárlószatyorban. De erről most nem akarok beszélni, elég volt az, ahogy Muterék kinevettek, amikor ki kellett szabadítani belőle.”
(…)

„… nekem a hal túl halszagú. Napokig érzem a bűzt magamon utána, nem szeretem. Max viszont rajong érte… Konyhakészen. De most élve kapta, a lehetőséggel együtt, hogy levadászhatja. Nos… Ő annyira nem akart élni a lehetőséggel, hogy csak körözött a vödör körül, és óbégatott Muternek, hogy dolgozza fel neki az uszonyosokat, de nem sikerült rávennie. Konkrétan a környék összes macskája odasereglett a kerítéshez röhögni, hogy ez a szerencsétlen egy hallal teli vödör mellett akar éhen halni. Végül nem volt más választása, mint kipecázni magának, ha enni akar…”

Hercegfalvi Csökevény (Csöki) és Náray Maximilian (Max) két kelenföldi, mentett ex kandúr. Megelégelték, hogy a „kétlábúak” mindenfélét beszélnek a macskákról a közösségi oldalakon. Elhatározták, hogy ők is beszámolnak ezentúl a család viselt dolgairól…